Órákig kellett várni a csatlakozásra. Már az első repülőút is hosszú volt. Én végigaludtam, és csak akkor keltem fel mikor ettünk, de Ashley folyamatosan nyafogott. Le kellett őt nyugtassam. Én már átéltem ezt a majd egy napos utat egyszer, így nekem valamivel könnyebb volt. Azonban a csatlakozás után, már mindketten egymásnak dőlve szidtuk a világot.
Jó sokat röhögtünk ezen, és végül megérkeztünk. A reptéren már vártak ránk. Ott volt apa, Márti, Peti, és amin a legjobban meglepődtem, Csilla és Zoli is. Ők apu barátai, de nagyon bírom őket. Amint odaértünk hozzájuk volt nagy örülés. Márti és Peti azonnal letámadtak és nekem ugrottak. Ashley pedig összeszorított minket a hatalmas karjaival. Olyan szép pillanat volt. Mikor elengedtem őket, apához fordultam, és az ő nyakába ugrottam. Ezután pedig Csilláékat öleltem meg.
- Ő itt a barátom Ashley - mondtam nekik magyarul, közben pedig végig Ash kezét szorongattam. Márti ezt látva majdnem szivárványt hányt.
Apa is bemutatkozott Ashleynek, de meggyűlt a baja az angollal. Csak pár szót tudtak váltani. Ekkor Zoli (szigorúan magyarul) odaszólt nekem.
- Nem ő az outlaw gyerek? - kérdezte, mire mosolyogva bólogattam. De bizony hogy ő az! Zoli tudott angolul, így fordította apa és Ash beszélgetését. Én pedig Mártiékhoz fordultam.
- Hiányoztatok! - mondtam nekik.
- Te iiiiis - ölelt meg újra Márti, én pedig rámosolyogtam. Újra úgy éreztem, mintha megint 14 lennék, és minden a régi lenne. Beleszagoltam Budapest "illatába", és Petihez fordultam.
- Jó újra itt lenni. - mondtam könnyes szemmel. - Holnap tarthatunk egy Syntax Error próbát? - kérdeztem meghatódva. Régen ugyanis volt egy közös bandánk.
- Tarthatunk - röhögött. - Úgyis csináltam pár alapot.
- Helyes! - vágtam rá mosolyogva.
- De akkor elhozod Ashleyt is? - kérdezte Márti csillogó szemekkel.
- Ha szeretne jönni - fordultam Ash felé, és megismételtem Márti kérdését angolul. Persze belement, ettől pedig Márti tök boldog lett.
Lassan Petinek mennie kellett, így nem volt kérdés hogy Márti elkíséri. Könnyes búcsút vettünk, és megígértem hogy holnap elmegyünk a suliba láogatós napra. Ezután visszafordultam apáékhoz, és hallgattam a közvetett társalgásukat. Apa meghívott minket aznap estére vacsorázni, és Ash a nevemben is elfogadta a meghívást.
Így elindultunk hozzá, és egész úton Csillával beszélgettem (mostanra már átváltottunk angolra Ash miatt). Kérdezgetett hogy milyen az élet Amcsiban, és hogy hogy haladnak a dolgok. Én részletesen ecseteltem neki szinte az összes napot, így pedig valószínűleg az agyára mentem. De végig mosolygott, és érdeklődve hallgatott.
Mikor apához értünk, az volt az első hogy elmentem mosdóba. Egész úton azért imádkoztam, hogy csak ne ma, csak ne pont ma.... jöjjön meg. De sajnos mégis így történt. Basszus... Szerencsére azért számítottam rá, de mégis reménykedtem.
Kissé bosszúsan mentem vissza hozzájuk, de nem mutattam. Majd csak a szállodában derül ki hogy lőttek a romantikus esténknek... Tök jó... tényleg...
Apáék már kiszedték a kaját, ami egyébként spagetti volt, és nagyban beszélgettek valamiről. Némi pia is előkerült, és ezzel fel is oldottuk a hangulatot. Ashley könnyedén válaszolt apa miden fura kérdésére. Tök természetes maradt végig. Poénkodott, mesélt pár sztorit Andyékről, és a BVBről. Csilla pedig nagyon kíváncsi volt a karján lévő tetkókra, így mindegyiknek el kellett mesélnie a történetét. Irtó jó sztorik.
Mikor már jó sokat ittak, Ash és Zoli elkezdtek filozofálni, amibe én is bekapcsolódtam. Eszembe jutottak a régi idők, amikor Zolival kiveséztük a világ nagy dolgait, és vitáztunk. Ash totál meglepődött mikor teljesen komolyan beszéltem az abortuszról, az öngyilkosságról, és egyéb lelki nyalánkságokról. Szokás szerint nem sikerült meggyőznöm Zolit, de nem bántam. Klassz este volt.
Mikor már menni készültünk, apa utánam szólt.
- Mondd meg Asleynek, hogy ha hozzád mer nyúlni letépem a tökeit!
- Na ezt nem ismételem el neki! - röhögtem, Ash pedig megkérdezte mit mondott apa. Én pedig elmondtam neki is, erre pedig tisztelgett egyet apa felé. Szétröhögtem az agyamat.
Ezután taxiba ültünk, és a szálloda felé hajtottunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése