Eljött a a másnap reggel is. És előbb felkeltem mint CC. Még mindig rajtam feküdt, így még mozdulni se tudtam. Muszáj volt valahogy felkeltenem. Megcsikiztem a nyakát, mire nevetni kezdett. Nagyon cuki volt. Kinyitotta a szemét, és felnézett rám. Belepuszilt a nyakamba, én pedig végig simítottam a haján.
Még sose keltem ennyire kellemesen. Talán csak percek teltek el, de nekem óráknak tűntek. CC magához ölelt. Olyan nagy melegség és szeretet áradt belőle. Nem érdemelném meg.
Egy idő után lemászott rólam, és odaadta a felsőmet. Nem beszélt a tegnapról, mégis olyan volt mintha más lenne minden. Azt mondta beszéljek Ashleyvel is, mert ez így nem mehet tovább. Azt akarta hogy csak akkor legyek vele, ha tényleg szeretem.
Megígértem neki hogy beszélek vele, ő pedig rám mosolygott. El kellett mennie a stúdióba, így én azonnal elindultam Ashleyhez. Fogalmam sem volt mit mondok neki. Ha csak eszembe jutott hogy ennek milyen következményei lesznek, elszorult a torkom. De nem érdekelt. Beszélnem kellett vele. Oda értem, és becsengettem. Ő nyitott ajtót.
- Szia.- köszöntem.
- Szia, gyere csak be- mondta álmosan. Úgy engedett be mintha mi se lenne természetesebb. Leültem a kanapéra, ő pedig mellém ült.
- Mit szeretnél? - kérdezte hosszas hallgatás után. Mire a szemébe néztem.
- Elmondani valamit.... és megbeszélni a dolgokat...
- El akarod mondani hogy CC megbökött? Vagy hogy már őt szereted? Mert ha így van, akkor tök fölöslegesen jöttél.
-Ne mondj ilyeneket. - szóltam rá. - Szerinted nekem könnyű? Mégis mit tudjak csinálni? CC szeret, de....
- ....de?
- De akárhogy próbáltam nem tudtalak elfelejteni.- mondtam ki végül. Ő erre csak elmosolyodott,és megrázta a fejét.
- Ennyi? - kérdezte, én pedig majdnem leütöttem.
- Igen ennyi! - kiabáltam. - Szeretlek bazdmeg te meg csak annyit mondasz hogy ennyi? Megáll az ész...
- Jó nyugi- csillapított le. Egy kicsit valóban elragadtattam magam. - Csak látni akartam ahogy kiakadsz, mert dühösen még sexybb vagy.- mosolygott cinkosan. Erre nekem is röhögnöm kellett. Ez kész!
- CC-nek mondtad? - kérdezte.
- Még nem... nem tudom neki megmondani azok után....- mondtam, de elharaptam a mondat végét. Elszóltam magam....
- Mi után? - harapott rá a témára.
- Volt tegnap egy kis....
- Levarrt mi? - kérdezte dühösen.
- Dehogy! - háborodtam fel. Na jó majdnem, de az mégse ugyanaz na...
- Akkor mi volt? - firtatta tovább. Nem akartam elmondani.
- Nem olyan fontos. - hárítottam.
- Neked nem fontos vagy neki?
Rátapintott a lényegre. Ekkor jöttem rá mekkora egy dög voltam. Szegény CC... a ezt hallaná valószínűleg örökre megutálna. De ki hibáztatná. Az ő helyében én is utálnám magamat. Csak játszottam vele.
Nem mondtam semmit, ami amiből Ashley egyből levágta a helyzetet.
- Légy őszinte. - mondta. - Ez már nem jó senkinek se.
Tudtam... Ez fájt a legjobban. Még most le kell zárni a dolgokat, mielőtt nagyobb lenne a baj. Ashleyvel pedig meg kell beszélnem mindent.
Látta, hogy nagyon gondolkozok, és átölelte a vállamat, majd egy puszit nyomott az arcomra. Rámosolyogtam. Megint olyan volt mint régen. Azt mondta hogy majd ebéd után menjek vissza CChez, és beszéljünk. Kicsit elszorult a torkom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése