1. fejezet Változás

- Nem merem!- mondtam a gép felett görnyedve. Csak négyen voltunk a szobába. Én, Márti, apa, és Petra. Előttem volt az email, de nem mertem megnyitni. Túl sok minden múlt ezen.
- Nyisd meg naaaaa!- kérlelt Márti.
- De nem merem..- válaszoltam
- Hát akkor sose tudjuk meg.- mondta Petra.
Sóhajtottam, és a megnyitás gombra kattintottam. Betakartam a szemem, bár Petra már olvasta, ami csak azt jelentette hogy pár másodperc és megtudom. Megállt a levegő, majd elszabadult a pokol. Petra a vállamra csapott és azt mondta.
- Irány Amerika!
Erre hatalmas sikítórohamot kaptam, és elkezdtem őrülten táncikálni. Márti a nyakamba ugrott és kb. egyszerre sírva röhögtünk azon hogy mennyit izgultunk. Apa megölelt és megpörgetett, és Petra is a nyakamba ugrott.
Kellett egy pár perc amíg felfogtam mi is történt: 2 héten belül meghallgatásra megyek az Ashley Purdy Enterainment.-hez. Te jó isten!!! Amerika, Black Veil Brides megyek!!! Persze még a legnehezebb így is hátra van. Az összes eddigi dalomat profin be kell gyakoroljam!
Petrával konzultálnunk kellett.
- Eljönnél velem? - kérdeztem - csak egy nagykorú felügyeletében mehetek, és még akkor ott is gyakorolhatunk.
- Engem hívnál? - hatódott meg.
- Ki mást?
- Húha... Persze hogy megyek sőt! De akkor kell útiterv is meg ilyesmi.
Szinte azonnal lezsíroztuk a dolgokat. Mivel nemsokára itt a tavaszi szünet, így pár napot kihagyok a suliból, ezalatt pedig megállás nélkül gyakorolnom kell, és pakolnom az útra. Már csak 2 napot kell a suliban töltenem, és lehet hogy utána soha többet.
Mártinak haza kellett mennie, így kikísértem az Örsig.
- Akkor ha leszerződsz itt hagysz minket? - kérdezte.
- Itt kell...
- De utánad megyek majd Pötivel! - mondta. - na de most megyek. Akkor holnap a suliban!
- Aham. Szia!- köszöntem el.
Otthon bepakoltam a hétfői cuccomat, és megnéztem egy Harry Potter filmet. Annyira boldog voltam!
*********************
Másnap reggel korán kellett keljek, mégis vidám voltam. Énekelgettem sminkelés közben, és táncikáltam. Apa gondolom nyugtázta magában hogy a lánya megbolondult. Adtam neki 2 puszit és indultam is a suliba. Közben végig zenét hallgattam, és Ashleyről ábrándoztam. Őt imádtam a legjobban a BVBből. Olyan helyes, meg aranyos. És nem utolsó sorban nagyon tehetséges.
Én pedig nemsokára személyesen is találkozok vele. Hihetetlen! Vajon mit mondhatnék neki? Mindenképp jó benyomást kell rá tennem. Mert a főnököm lesz! Wow!
Végül beléptem a suliba. Minden olyan volt mint mindig. Kicsit elgondolkodtam mi is lenne ha úgy fogadnának hogy autogramot kérnek és mosolyognának.
De nem. Még csak híre se ment. Így a jobb. Lementem a gépterembe, ahol már Márti várt rám. A többiek észre se vették hogy itt vagyok. Tulajdonképpen engem se érdekelt hogy ott vannak.
Mártinak azt ecseteltem nonstop hogy mit fogok csinálni ha már ott leszek. Szegénynek tuti az agyára mentem. Nemsokára Adri is befutott. Neki is áradoztam egy sort hogy mi történt velem, mire ő csak annyit mondott hogy "A kurva anyád hogy itt hagysz!". De ez várható volt.
Amúgy a nap délutánig csendesen telt, de órák után az ofő magához hívott. Teljesen kikelt magából az Amerikai út miatt. Folyton azt hajtogatta hogy így évismétlés lesz a vége. Annyira felhúzott hogy az arcába mondtam hogy ha leszerződök vissza se jövök ide. Ezzel pedig valószínűleg elástam magam. De kit érdekel ha a karrieremről van szó.
Ezután haza siettem és bepakoltam a cuccaimat az utazásra. Majd holnapra is, de az már teljesen hidegen hagyott.
Kicsit több mint egy hét múlva talán megváltozik az életem.